Így utólag a témával kapcsolatban: a felhasználó már nem biztos, hogy látni fogja. :(
Nekem is kis melleim vannak, már 24 éves elmúltam. A családban anyukám vonalán a 85-110B a megszokott, így érdekes volt számomra a 65-70A.
Voltak olyan barátaim, akik kifejezetten mutogatták a előző kapcsolatukat, "neki tényleg volt mit a melltartóba tenni" címszóval, ami persze, nem esett jól, sőt az önbecsülésemet is porba tiporta. Nálam sosem volt jellemző a határozottság, és az önbizalom, napjainkra ez már normalizálódott. A mostani Párommal már 2 éve együtt vagyunk, mellette megtanultam nőnek lenni. Számára kifejezetten vonzóak a kis mellek, mert formásak, aranyosak, szépek, neki ez tetszik!!!
Sokáig gondban voltam a fürdőruhákkal is, amíg a kezembe nem akadt egy magazin, ami a nyári fürdőruhához nagyon jó tippeket ad. Önálló témát kaptak a kis mellek, hogy emeld ki a szépségüket.
A fürdőruhád vagy egybe/vagy két darabból is állhat, pánt nélküli legyen. Fazont tekintve mell részénél fodros, mintás (apró mintás virágos, pöttyös).
A nagyobb méretű melltartókba sokáig próbáltam a push-op és egyéb lehetőségeket is, ettől még kellemetlenebbül éreztem magam, mint egyébként, mert testidegen számomra a szivacs, és az nem én vagyok, nem az én részem (a melltartó töltelékét illetően).
Volt és van is olyan fehérnemű bolt, ahol ha azt hallják, hogy 70A, már szóba sem állnak velem (szó szerint!!!), igen, ez is rosszul esik, de nem szabad feladni. A sors fintora, hogy van olyan bolt, ahol nem idegen kifejezés a 65-70A, és abban még jobban is érzem magam.
Én is napjainkra jutottam el idáig, hogy már nem akarom megműtetni, push-upot hordani, idő közben normalizálódtam, és lassan, de biztosan, harmóniába kerülök saját magammal, elfogadom, és megbecsülöm azt, amim van!
Ami a férfiakat illeti, nem kollektív az ízlésük, és igényük a nőkkel szemben, egész biztos vagyok benne, hogy nem barátom az egyetlen, aki ilyen véleménnyel van a kis mell méretről (:
Így utólag a témával kapcsolatban: a felhasználó már nem biztos, hogy látni fogja. :(
Nekem is kis melleim vannak, már 24 éves elmúltam. A családban anyukám vonalán a 85-110B a megszokott, így érdekes volt számomra a 65-70A.
Voltak olyan barátaim, akik kifejezetten mutogatták a előző kapcsolatukat, "neki tényleg volt mit a melltartóba tenni" címszóval, ami persze, nem esett jól, sőt az önbecsülésemet is porba tiporta. Nálam sosem volt jellemző a határozottság, és az önbizalom, napjainkra ez már normalizálódott. A mostani Párommal már 2 éve együtt vagyunk, mellette megtanultam nőnek lenni. Számára kifejezetten vonzóak a kis mellek, mert formásak, aranyosak, szépek, neki ez tetszik!!!
Sokáig gondban voltam a fürdőruhákkal is, amíg a kezembe nem akadt egy magazin, ami a nyári fürdőruhához nagyon jó tippeket ad. Önálló témát kaptak a kis mellek, hogy emeld ki a szépségüket.
A fürdőruhád vagy egybe/vagy két darabból is állhat, pánt nélküli legyen. Fazont tekintve mell részénél fodros, mintás (apró mintás virágos, pöttyös).
A nagyobb méretű melltartókba sokáig próbáltam a push-op és egyéb lehetőségeket is, ettől még kellemetlenebbül éreztem magam, mint egyébként, mert testidegen számomra a szivacs, és az nem én vagyok, nem az én részem (a melltartó töltelékét illetően).
Volt és van is olyan fehérnemű bolt, ahol ha azt hallják, hogy 70A, már szóba sem állnak velem (szó szerint!!!), igen, ez is rosszul esik, de nem szabad feladni. A sors fintora, hogy van olyan bolt, ahol nem idegen kifejezés a 65-70A, és abban még jobban is érzem magam.
Én is napjainkra jutottam el idáig, hogy már nem akarom megműtetni, push-upot hordani, idő közben normalizálódtam, és lassan, de biztosan, harmóniába kerülök saját magammal, elfogadom, és megbecsülöm azt, amim van!
Ami a férfiakat illeti, nem kollektív az ízlésük, és igényük a nőkkel szemben, egész biztos vagyok benne, hogy nem barátom az egyetlen, aki ilyen véleménnyel van a kis mell méretről (: